Best Drupal HostingBest Joomla HostingBest Wordpress Hosting

Belépés

Magyarországi Falumegújítási Díj díjátadó ünnepség

Magyarországi Falumegújítási Díj díjátadó ünnepség

2014. április 24-25-én Újszilváson (Pest megye; Faluház, Szt. István u. 4.) kerül sor a belügyminiszter és a vidékfejlesztési által 5. alkalommal kiírt „Magyarországi Falumegújítási Díj” díjkiosztó ünnepségére falumegújítási konferencia keretében. Immár hagyományos, hogy a nem a főváros, hanem az előző kiírás nyertese adhat otthont ennek a rendezvénynek.
24-én alapvetően Újszilvás község mutatkozik be falubejárás és beszélgetés keretében, helyi ízekkel is megismertetve a résztvevőket.
25-e, a tényleges díjátadó napja. Minden díjazott település saját standot rendez be, ahol poszterekkel, kiadványokkal, népművészeti alkotásokkal, helyi termékekkel stb. kelti jó hírét saját falujának. Köszöntők és rövid szakmai előadások mellett, nagy hangsúlyt kap a díjazott települések eredményeinek vetítésekkel színesített bemutatkozása, tapasztalataik átadása. Ezen kicsit bővebb teret kap a 2013. évi kiírás nyertese, Komlóska község (B.A.Z. megye) Az ünnepségre – amelyen részt vesznek az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség (ARGE) vezetői is – kb. 100 főt várnak, és a faluház mellett külön sátorral is készülnek a rendezők.
Művészeti műsorok teszik még élvezetesebbé az ünnepséget.

Falumegújítás
A falumegújítási mozgalmat paradox módon a Ceausescu-i falurombolás hívta életre, sokan voltak ugyanis Európában, akik úgy gondolták, inkább megőrizni kellene ezt a településformát.
A St. pölteni székhelyű ARGE 1988-ban alakult, nyolc közép-európai ország és tartomány, – köztük hazánk – kezdeményezésére. Jelenleg 24 „rendes” és 4 partner tagja van, jellemzően a fejlettebb európai államokból. Nem uniós szervezet, tagsága önkéntes.
Célja a falvak, a falusi életmód, az ott évszázadok alatt felhalmozódott értékek átmentése a jövő számára. Nemcsak egyszerű megtartást, „skanzeneket” tűztek ki azonban célul, hanem a modern kor kihívásaira megfelelő választ adni képes, élettel teli, önfenntartó falvakat, amelyek egyszerre jelentenek munkahelyeket, a társadalmi-kulturális élet színterei és magas színvonalú életminőséget nyújtani képes lakóhelyek.

Eszköze ehhez egyrészt az iránymutatás. Az ARGE – egy széleskörű, nemzetközi szerkesztői alkotó kör munkája nyomán – megjelentette az „Irányelvek az európai falvak és vidéki térségek fenntartható fejlődéséért” c. kiadványát. A BM ezt lefordíttatta és ingyenesen eljuttatta minden magyar faluba. Olvasható a BM honlapján is.
Másik fontos tevékenysége a legjobb gyakorlatok felkutatása, ezek széleskörű közkinccsé tétele, az egymás közötti kölcsönös tájékoztatás, az ország- és tartomány-határokon átnyúló tapasztalat- és információcsere.
Talán legfontosabb eszközük ennek megvalósítására az Európai Falumegújítási Díj, amit 1990 óta, kétévente írnak ki.

Magyarország ebben kezdetektől részt vesz. Korábban a területi/megyei főépítészek javaslatai alapján került kiválasztásra a Magyaroszágot képviselő falu. Ez 2005-től megváltozott, mikor is – az akkori BM és az FVM által – első ízben kiírásra került a Magyarországi Falumegújítási Díj. Ettől kezdve díjazásra kerültek a hazai kiemelkedő teljesítmények is, illetve a győztes kapott jogot hazánk nemzetközi képviseletére. A korábbi kiírások győztesei sorrendben: Tápiógyörgye (Pest megye), Kazár (Nógrád megye), Alsómocsolád (Baranya megye), Újszilvás (Pest megye).

A 2013. évi pályázat
A tavalyi pályázatot meghirdetők célja, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“, azokat a települési közösségeket, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. A kiírók a példák bemutatásával, az információk cseréjével javítani kívánják a falumegújítást végző községek eredményeit, a jó példákkal el kívánják érni, hogy a falumegújítás mozgalommá szerveződjön.
A pályázat mottója „Jobban élni”, arra vonatkozó jelzés, hogy a "gyorsabbra, magasabbra, nagyobbra" jellegű mennyiségi célok csak ritkán lehetnek a falusi települések sikerének receptjei. Sokkal inkább az életminőség javulása kell, hogy a vidéki települések mindennapjainak célja legyen.
Az ötödik alkalommal meghirdetett „Magyarországi Falumegújítási Díj” ezúttal is az „Európai Falumegújítási Díj” pályázati kiírás követelményein alapult, amelyet az ARGE írt ki. Ez egészült ki néhány magyarországi követelménnyel. A magyarországi díj egy további célja volt, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen. Éppen ezért a honi versengés mottója és fő céljai megegyeztek az európaival, hogy az adott területen legkiválóbb település mutatkozhasson be a nemzetközi porondon.

Bírálat, eredmény
Kiemelt szempont volt a bírálat során, hogy a bemutatkozó települések fejlesztései feleljenek meg a fentebb már említett ARGE Irányelveknek. A pályázati kiírás mottója különösen azoknak a falvaknak, vidéki közösségeknek a dokumentumait várta, amelyek a településeiket érő aktuális kihívásokra újszerű, ötletgazdag projektekkel tudtak válaszolni, megalapozva ezekkel a korszerű, jövőbemutató, tudatosan tervezett fejlődésüket.

A pályázatok bírálata két fordulóban történt. Az állami főépítészek elnökletével, a regionális fejlesztési ügynökségek, a LEADER Helyi Akciócsoportok, és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Falutagozatának képviselőiből regionális zsűrik alakultak és elvégezték a beérkezett pályaművek előminősítését.
A zsűrik a pályázati kiírásban megadott szempontok szerint pontozták a pályaműveket, konszenzussal meghatározták a régiók 1. és 2. helyezettjeit, egyben továbbjutóit az országos szintű bírálatra, ahol a belügyminiszter és a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett, a két tárca, az állami főépítészek, a MUT és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből álló szakértői bizottság döntött a pályázók végső sorrendjéről.

A Falumegújítási Szakértői Bizottság 11 települést juttatott a II. bírálati fordulóba, és helyszíni bejárásokkal, konzultációkkal is megpróbált minél teljesebb képet kapni a pályázókról. A győztest a regionális 1. helyezettek közül választotta ki.
A döntést nehezítette, hogy sok jó pályamű készült, a helyszíneken meggyőző teljesítményeket tapasztalt. Sokszor az „almát a körtével kellett összehasonlítani”, hiszen egymástól szögesen eltérő helyzetű települések más és más módszereket követve eredményesek. A megosztott szavazás ezt híven tükrözte.

Az országos díjak nem jelentenek közvetlen pénzbeli juttatást, hanem emléktárgyak, oklevelek kerülnek átadásra. A győztest a BM nevezi az Európai
Falumegújítási Díjra.
A pályázati kiírásban meghirdetett falumegújítási díjak mellett kiosztásra kerülnek a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának és a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíjai is.
Emellett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat összesen 7 millió Ft-ot ajánlott fel, amiből a lgjobb 10 pályázó falumegújítási rendezvényt szervezhetett.

Magyarországi Falumegújítási Díj – 2013. végeredmény

A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért – 2013.

Komlóska (Borsod-Abaúj-Zemplén)

Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért – 2013.*

Derekegyház (Csongrád)
Környe (Komárom-Esztergom)
Petőfiszállás (Bács-Kiskun)
Rábapatona (Győr-Moson-Sopron)
Tihany (Veszprém)

Magyarországi Falumegújítási Díj a falumegújítás több területén elért kiemelkedő teljesítményért – 2013.

Gyöngyössolymos (Heves)
Gyűrűfű (Baranya)
Iszkaszentgyörgy (Fejér) **
Megyer (Veszprém)
Nagypáli (Zala)

Dicsérő oklevél
Gyenesdiás   (Zala)
Kaposmérő (Somogy)
Szank (Bács-Kiskun)
Vereb (Fejér)

Kizárva:
Nagyszentjános (Győr-Moson-Sopron)

Visszavonta:
Vértesszőlős (Komárom-Esztergom)       
                       
*(Az egyes kategóriákon belüli felsorolás ABC sorrendben történik)
** (A Falumegújítási Szakértői Bizottság döntése alapján díjazott. Részére MNVH támogatás nem jár.)